Az Öko-Pack évek óta számos kampánnyal segít abban, hogy minél több emberhez jusson el a felelős hulladék kezelés.Nemrég elindították a Hulladék Akadémiát, mely járja majd az országot. Az ELTE Természettudományi Karán jártunk:

A hulladék az a téma, ami mindenkit érint és mindenkinek megvan róla a saját, határozott véleménye. Mégis naponta hozunk vásárlásainkkal olyan döntéseket, amelyek eredményeképpen púpos lesz otthon a kuka… A Hulladék Akadémia arra vállalkozik, hogy megtanítson bennünket a hulladék csökkentésére, és ezáltal csökkenjen hazánk ökológiai lábnyoma. A nagyszabású környezetvédelmi kiállítás játékos és interaktív megoldásokkal, különleges tárlatvezetéssel várja a látogatókat!

 

MIRE MENNYIT KÖLTÜNK?

Ahhoz, hogy megtanuljunk zölden gondolkodni, először át kell látnunk, hogy mire mennyit költünk, hogy aztán optimalizálni tudjuk a kiadásokat. Megnézve a KSH háztartásokra készített költési diagramját látható, hogy fejenként átlagosan lakásfenntartásra és háztartási energiára költünk a legtöbbet, kiadásaink közel 25%-a a lakással kapcsolatos költésekre megy el. Ezt követik szintén majdnem a fizetésünk negyedével a megvásárolt élelmiszerek és alkoholmentes italok.

ksh-mire-mennyit-koltunk

A háztartások egy főre jutó kiadásai fogyasztási főcsoportok szerint (2013)

 

PONTOSAN MI IS LAPUL A KUKÁINKBAN?kuka-belseje

Hamar telnek az otthoni szemeteseink, de vajon meg szoktuk nézni, hogy pontosan mit is dobunk bele? Szolgáltatótól függően, de sok háztartásban kihelyezték már a kommunális kuka mellé a papír és a műanyag gyűjtőket is. A kerti zöld hulladékot is külön gyűjthetjük, arra kijelölt zsákban. Az üveget volt idő, amikor szintén gyűjthettük otthon is külön, mostanra már csak a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken és a lakossági hulladékudvarokon lehet elhelyezni őket.

Na de nézzük, mi lapul a kukáinkban? A nagy átlagot nézve a legnagyobb arányban, összesen 27,9%-ban szerves hulladékot dobunk a kukába. Ennek nagy részét nyugodtan komposztálhatnánk is. A kertbe is telepíthetünk komposztáló kast, de akár a konyhában is megoldható teljesen szagtalanul, gilisztakomosztáló segítségével. A gilisztakomposztáló két műanyag vödörből áll, ezek közül a felsőben zajlik a komposztálás, ahol biztonságban élnek a giliszták. Az eredmény mindkét esetben jó minőségű humusz, mely által gyorsabban nőnek a növények a kiskertünkben.

A kukáinkban további 14,4% a műanyag, 11,8% a papír, 5,3% az üveg és 2,7% a fém hulladék. Ha ezeket szelektíven gyűjtenénk, akkor máris 62,1% szeméttől kímélnénk meg a kukákat, és ezzel a szemétégetőt vagy lerakót. Amit a kommunális kukába dobunk, az nem tud újrahasznosulni, a szelektív hulladék nagy része viszont újra felhasználható.

 

ÚJRAFELDOLGOZÁS, ÚJRAHASZNOSÍTÁS, RECYCLING…

Sokféleképpen nevezzük, de mindegyiknek egy a lényege: utánozni a természetes körforgást, és minden anyagot hasznosítani, körforgásban tartani. Így lehet a hulladékból újra termék. Az újrahasznosítás előfeltétele azonban a helyes szelektálás. A hazánkban működő több mint 100 újrahasznosító cég csak akkor tud hasznos termékeket gyártani hulladékból, ha mi mindent megfelelően szelektálunk. Csak a tiszta hulladékot lehet hasznosítani, minden szennyeződés (pl. olaj, étel) vagy oda nem illő tárgy további víz-és energiafelhasználást igényel.

A szelektíven gyűjtött hulladékok újrahasznosításával jelentős mennyiségű nyersanyag kibányászását, előállítását takaríthatjuk meg, ami a környezet szempontjából mindenképpen kedvező. A szelektív hulladékgyűjtés csak egy eszköz a tiszta környezet elérése érdekében, nem pedig maga a cél.

 

Az újrahasznosítás minősége

Az újrahasznosítás eredményét, termékét két minőségi kategóriába sorolhatjuk: upcycling (értéknövelő újrahasznosítás) és downcycling (értékcsökkentő újrahasznosítás).
Az értéknövelő újrahasznosítás esetében az anyag minőségét megtartva történik az újrahasznosítás, így az (elvileg) korlátlan alkalommal azonos típusú és minőségű termék gyártására alkalmas. Ilyen például az üveg hasznosítása, vagy amikor válogatott papír hulladékból kartonbútor készül.
Az értékcsökkentő újrahasznosítás gyengébb minőségű terméket eredményez, mint például amikor a PET palack hulladékból nejlonzacskót gyártanak. Másik példa a szelektíven gyűjtött papírok esete, ahol a hasznosítás során a papírrostok egyre rövidülnek, így egy idő után – új hulladék hozzákerülése nélkül – elértéktelenedne az anyag.

 

A HULLADÉK AKADÉMIA KÉPEKBEN:

Print Friendly

Hozzászólás

Your email address will not be published.