A környezetvédelem égető kérdései nap, mint nap terítékre kerülnek, hiszen ez egy olyan problémakör, amely nem söpörhető a szőnyeg alá egy pillanatra sem, és minden egyes ember és szervezet tehet lépéseket környezetének megóvása érdekében. Cikkünkben sorra vesszük a környezetvédelem szempontjából nélkülözhetetlen zöld energia fajtákat, valamint körbejárjuk az építészetben alkalmazható zöld megoldásokat. Tarts hát velünk és zöldüljünk együtt!
Zöld energiák
A megújuló, vagy más néven zöld energiaforrások használata – mint ahogy az elnevezésből következtetni lehet – összeegyeztethető a fenntartható fejlődés alapelveivel, így nincsen káros hatással a környezetre. Használatukkal elkerülhetőek azok a káros hatások, amelyeket a nem megújuló energiaforrások alkalmazása idéz elő: vízszennyezés, üvegházhatás, levegőszennyezés. A zöld energiaforrások, mint a szél és a nap, kiváló lehetőséget adnak az embereknek arra, hogy saját maguk állítsák elő otthonukban a szükséges villamos energiának és víznek egy részét, vagy egészét. Ezen kívül a zöld energia a következő területeken tudja felváltani a hagyományos energiát: fűtés, áramtermelés, üzemanyag és hálózaton kívüli áramtermelés.
Most vegyük sorra a legfontosabb megújuló energiaforrásokat!
Szélenergia: olyan zöld energiafajta, amelynek termelése a 21. század technológiai fejlődésének köszönhetően ugrásszerűen növekszik, kiváltképp Európában és az Egyesült Államokban. De mi is a szél tulajdonképpen? Mivel a Föld forog, egyenetlenül éri a Nap hője. Az egyenlítői területekre sokkal több energia jut, mint a pólusokra, a szárazföld hőmérsékletének változása pedig sokkal gyorsabb, mint a tengereké. Ezek a hőmérsékleti különbségek okozzák ezt az egész világra kiterjedő légáramlási rendszert, vagyis a szelet.
Napenergia: a napsugárzásból nyerjük, amely hő és fény formájában éri el a Földet. Ennek a zöld energiának az alkalmazása kétféle módon történhet: aktív vagy passzív formában.
- Aktív: a napenergiát összegyűjtik napelemekkel, vagy napkollektorokkal, majd hőenergiává alakítják .
- Passzív: ebben az esetben az épületek tájolásának és az építőanyagoknak a segítségével érnek el hőmegtakarítsát.
Vízenergia: ezt a zöld energiát a víz folyásából vagy eséséből nyerik. Nem szennyezi a környezetet, mivel előállítása során nem termelődik szén-dioxid, vagy más üvegházhatást előidéző gáz.
Biomassza: tágabb értelemben minden biológiai úton létrejövő szervesanyag, vagyis a Földön lévő összes élő tömeg. Kicsit leegyszerűsítve, olyan növények, termések, növényi és állati hulladékok, egyéb melléktermékek, amelyek energetikailag hasznosíthatók. A biomassza kiválóan helyettesíthet más tüzelőanyagokat, mint a kőolaj és a földgáz.
Geotermikus energia: ez a zöld energia a Föld belső hőjéből származik. Ahogy haladunk a Föld középpontja felé, minden megtett kilométerrel átlagosan 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Ez az energiaforrás tulajdonképpen kiapadhatatlan, a levegőt nem szennyezi és előállítása viszonylag olcsó.
Most, hogy sorra vettük a zöld energiaforrásokat, áttérhetünk a zöld építészet hordozta lehetőségekre. Zöldházakról, zöld irodákról, zöld tetőkről és zöldfalalkról szerencsére egyre többet lehet hallani manapság. Nézzük meg, pontosan mit is jelentenek és milyen előnyöket hordoznak a környezetvédelem szempontjából.
Zöldház
Természetesen nem indákkal benőtt, mohával borított lakóhelyet kell elképzelnünk, bár bizonyára ennek is megvan a maga varázsa. Ebben az esetben a zöldház olyan építményt jelent, amelyet kizárólag a természetben megtalálható anyagokból építenek, valamint a lehető legkevesebb káros hatással van a környezetre. Ilyen házak létehozásával az építészet, mint ipari szegmens, a saját eszközeivel is hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez. A leggyakrabban használt építőanyagok között szerepel a kő, fa, pala, kavics, homok, nád, szalma, stb. A zöldházak általában kevés, többnyire megújuló energiát használnak, és a káros anyag kibocsátásuk alacsony. A dombházak, illetve szalmából, vályogból épített házak további előnye a nagy hőtároló képesség.
Zöldfal
A zöldfalak növényekkel borított függőleges felületek, amelyeket két csoportra osztunk: természetes vagy épített zöldfalakra. Jelen cikk esetében az épített zöldfalak kerülnek terítékre. Általános jellemzőjük, hogy a növények víz- és tápanyagellátása automatizált, vagyis beépített csepegtető- és tápanyagadagoló-, vízelvezető rendszerek biztosítják azokat. Egy ilyen függőleges kert számos helyen megjelenhet: előfordulhat épületek homlokzatán, falakon, térelválasztóként vagy élő dekorációként. Ezeknek a falaknak az esztétikus kinézeten túl más fontos feladat is jut. A városok káros hatásait igyekeznek enyhíteni, mivel az őket alkotó növények folyamatosan tisztítják a levegőt oxigén termelő folyamataik segítségével. A zöldfalak alkalmazásával eddig nem használt felületek kaphatnak hasznos, a fenntartható fejlődést támogató funkciót.
Zöldtető
Olyan növényekkel borított tetőzet, ahol a kertészeti és szigetelési rétegeket szerves egységként hozzák létre. A zöldtetők története egészen az ókorig nyúlik vissza (függőkertek), és alkalmazásuk szintén nagy múltra tekint a szélsőséges éghajlattal rendelkező Északi-sarkkör vagy Egyenlítő térségeiben is, ahol nagy szükség van hőmérsékletkiegyenlítő tulajdonságukra. A zöldtetőknek két típusát különböztetjük meg: extenzív és intenzív tetőket.
Extenzív: kevés gondozást igénylő zöldtető, amelynek ültetőközege 5-10 cm. Általában pozsgás, szárazságtűrő, évelő növényekből áll.
Intenzív vagy más néven tetőkert: ültetőközege minimum 30 cm és sokkal több gondozást igényel, mint egy hagyományos kert. Gyakorlatilag minden olyan elemet beépíthetünk, mint egy hagyományos díszkertbe (kisebb fák, csobogó, kerti grill, játszótér).
Zöld iroda
A környezetvédelem fontosságának növekedésével együtt növekszik az igény a környezettudatos munkahelyek megteremtésére is. Az irodák, munkahelyek lévén, igen nagy szerepet töltenek be az emberek életében, hiszen napi 8-9 órát sokan ilyen helyen töltenek. A szervezetek pedig a munkakörnyezet fejlesztése révén járulhatnak hozzá leginkább a fenntartható fejlődéshez. A zöld irodák először a hatvanas években jelentek meg, méghozzá olyan épületekben, amelyek a fenntarthatóság jegyében épültek, vagyis minél kevesebb nem megújuló energiát igényeltek. Napjainkra ez odáig fejlődött, hogy az újonnan épülő zöld irodákat megújuló energiaforrások használata jellemzi, valamit környezetbarát anyagok építik fel azokat. A zöld irodák megtervezésekor fontos szempont a természetes fény beengedése, és további jellemzőjük, hogy a hulladékot szelektíven gyűjtik, valamint takarításkor környezetbarát tisztítószereket használnak.
Reméljük, hogy sikerült rámutatnunk a zöld energia használatának előnyeire és az építészetben alkalmazható környezettudatos megoldások hasznára. Egyenként is sokat tehetünk, de a különböző szervezetekkel és iparágakkal kéz a kézben még hatékonyabban érhetünk el eredményeket a Földünk megóvásának érdekében.
Felhasznált források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Meg%C3%BAjul%C3%B3_energiaforr%C3%A
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9lenergia
https://hu.wikipedia.org/wiki/Napenergia
https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADzenergia
https://hu.wikipedia.org/wiki/Biomassza
https://hu.wikipedia.org/wiki/Geotermikus_energia
http://people.inf.elte.hu/gitsaai/
http://www.mohanyespafra.hu/products.html
http://zeosz.hu/zoldtetokrol-es-tipusai/
http://vallalkozas.hulladekboltermek.hu/zold_vallalat/zold_iroda/
Hozzászólás