Karbonsemleges vállalatok, cikázó elektromos autók a talajon és elektromos repülőgépek a a levegőben. Valahogy így lehetne élhető és fenntartható a jelenlegi városi élet.“2025-ig a városoknak kötelezettséget kell vállalniuk, hogy 50%-kal csökkentsék a CO2 kibocsátásukat. Erre már kevesebb, mint 10 évük van, így a beruházásokat ma kell elkezdeni.” – mutatott rá Martin Powell a BCSDH Action 2020 Szakmai Fórumán.
Martin Powell, a Siemens Global Centre of Competence for Cities, városfejlesztésért felelős, nemzetközi szervezetének igazgatója, aki korábban a jelenlegi londoni polgármester környezetvédelemért felelős tanácsadójaként dolgozott, nagy sikerű bevezető előadást tartott a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) Action 2020 Magyarország Fórumán. A fenntarthatóságban élenjáró Siemens adott otthont a vállalatvezetők és szakértők részvételével zajlott előadásnak és műhelymunkának, amelynek célja, hogy az üzleti szféra valódi lépéseket tegyen az alacsony széndioxid- kibocsátású gazdaság felé vezető úton.
Martin Powell – BCSDH, Action 2020
“A városok egyediek, és nagyon különbözőképpen viselkednek. Az infrastruktúrát ezért mindenhol úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen ennek az egyediségnek”– fejtette ki Martin Powell, hozzátéve, hogy “a városok felelősek polgáraik életéért és álmaiért. Úgy kell fejlődniük, növekedniük, hogy annak ne legyenek környezeti hatásai, hogy segíthessék az összes olyan embert, aki városokban szeretné leélni az életét.” 2000-ben 2 billió gyerek született egy évben, ez a szám 2100-ban is ugyanekkora lesz, vagyis az újszülöttek száma nem fog növekedni, viszont a népesség egyre inkább öregszik, így az embertömeg nagysága nagyobb lesz.
A városoknak már a digitális világban kell saját intelligens megoldásokat, megközelítéseket találniuk. “A jövő városa intelligens város, amely a technológiát arra használja, hogy a forrásokat még hatékonyabban ossza el, a városi polgárok és az egész társadalom javát szolgálva. A digitális város összehangolja a víz-, energia ellátást, a közlekedést és az emberek mozgását, maximalizálva a választás- és minimálisra csökkentve a meghibásodás lehetőségét. Ez tapossa ki az utat egy biztonságosabb, elérhetőbb és alacsony karbon- kibocsátású jövő felé” – mutatott rá Martin Powell, kiemelve, hogy ez nemhogy növelné a munkanélküliséget, hanem számítások szerint egy munkahely elvesztése árán, akár tíz új munkahely keletkezhet.
Tömegközlekedési megoldások:
– Gazdaságosan, sok embert tudjon szállítani egyszerre
– Biztonságos, jó összeköttetésű biciklis sávokra van szükség
– Hibrid autók és tehergépjárművek, ehhez szükséges töltőállomás kiépítése kell
– Több emeletes parkoló helyett több emeletes forgalmú városokra van szükség, ahol a vonat és az autópálya nem csak a föld szintjén, de több emelet magasságban is képes haladni, így csökkentve a zsúfoltságot és a dugókat
– Szükség van közösségi taxikra, melyek több utast is képesek szállítani és így azok meg tudják osztani a költségeket
– Együttműködésre van szükség, hogy a carpool jobban működjön és egy autóban átlagosan ne 1 ember üljön a dugóban
– Több vezető nélküli vonatra, metróra van szükség – ezzel minimalizálható a késés és a balesetek száma is, mert az emberi hiba tényezőjét kivehetjük a képletből
– Forgalommentes zónákat kell bevezetni a belvárosokban, ahova csak minimális autósforgalom mehet be, hibrid buszok közlekedhetek. Ezzel nemcsak a forgalmi dugók csökkenek, de a levegő is tisztább lesz
– A forgalommentes belváros érdekében több autóparkoló megoldás kell a perem kerületekben
– Zöld házak kellenek, zöld tetővel és okos megoldásokkal
Az Action 2020 Szakmai Fórum másik inspiráló előadást Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára tartotta, aki 10 pontba foglalta az alacsony karbon-kibocsátású gazdaság makró környezettel kapcsolatos állapotát és azokat a trendeket, melyek keretein belül ki kell dolgozni az üzleti megoldásokat. Rámutatott, az már nem kérdés, hogy rátérünk-e erre az útra, már rajta vagyunk. De sok olyan tényező van, amellyel szembe kell néznünk. A természeti tőke felhasználása gyorsuló ütemű, előrejelzések szerint 2030-ra már eléri a 30%-ot. “Mivel a politikai ciklusokon túlmutató változásokra van szükség, az üzleti és civil világ lehet a fenntarthatóság hajtóereje, a leginnovatívabb megoldások itt születhetnek.” – tette hozzá Dr. Bartus Gábor. A klímapolitika sajátosága a nagyfokú bizonytalanság, viszont ez nem ok a nem-cselekvésre. A fenntartható jövő elérése óhatatlanul kreatív rombolással hozható csak létre, aminek sok esetben a politikai ciklusok gátat szabnak, mert az éppen új kormány ellent mond a régi kormánynak, személyi és stratégiai változások veszik kezdetüket, mely megakadályozza a környezeti program fejlődését. Egy fenntarthatósági program kidolgozásához együttműködés kell hosszú, meghatározatlan időszakon át.
Néha a rossz hír jó hír: Amikor a nagy karbonkibocsátó országokban is megjelenik a környezetszennyezés hatása, az esélyt adhat arra, hogy az adott nagyhatalom cselekvőképessé váljon, mozgósítsa zöld stratégiáját. Amíg csak káros anyag kibocsátó, de az árvizek vagy más természeti katasztrófák nem hatnak rá közvetlenül, addig hajlamosak nem tudomást venni a problémákról.
Az új forradalom: A következő környezettudatos áttörés az energiatárás részlegén fog megjelenni. Ha tudjuk tárolni az energiát, akkor onnantól sokkal nagyobb zöld változások mehetnek majd végbe. Sok kis fejlődés várható, aminek révén könnyebben lehet majd alkalmazkodni a változásokhoz.
A decemberi történelmi jelentőségű Párizsi Klímaegyezmény után az Action 2020 Magyarország program idei fókuszában is a klímaváltozás áll. A klímacsúcs nem egy megoldás volt, annál inkább egy kezdet a problémák átbeszélésére, megoldására.
“Új megoldásokra, modellekre, időnként radikális változásra van szükség a klímaváltozási célok megvalósításához. Az üzleti szektor szerepe mindebben vitathatatlan, pozitív hatásának növelése közös felelősségünk.” – hívta fel a figyelmet az üzlet szerepére Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke. Az Action 2020 Szakmai Fórum elsődleges célja éppen az, hogy közös gondolkodást és munkát indítson el az üzleti szférában a valódi hatásgyakorlás érdekében. A programhoz már több, mint 50 vállalat csatlakozott. Ahhoz, hogy valós fejlődés állhasson be, változásokra van szükség. A változásokkal szemben mindig van ellenállás, viszont változásvezetőként ezt az ellenállást kell felhasználni és elmozdítani a vállalatokat a pozitív fejlődés irányába.
Forrás: BCSDH
Hozzászólás