Valamit biztosan tud a pálmaolaj, hiszen az ember már ősidők óta használja. Egy ötezer éves egyiptomi sírban is találtak belőle némi maradékot egy cserépedényben. És bár azt mondják, olcsó alapanyagról van szó, mégis lehet érte repülőt kapni – az egyik legnagyobb termelő, Indonézia nagy mennyiségű pálmaolajat ajánlott fel Oroszországnak a kiszemelt vadászrepülőkért cserébe.
A világ jelenlegi teljes zsír- és étolaj termelésének egyharmada pálmából készül. A finomítatlan változat narancssárgás, vöröses, és antioxidáns tartalma miatt egészségesebb. A melegítést az összes többi növényi olajnál jobban bírja, ezért is annyira elterjedt az élelmiszeriparban, például stabilizátorként is használják, hogy krémes legyen a csoki. A sokoldalúságát bizonyítja, hogy biodízel üzemanyag is készül belőle, de népszerű alapanyaga a kozmetikumoknak is.
Kontinensünkön a pálmaolajat elsősorban finomított, vagyis kifehérített, szagtalanított formában lehet kapni. Az eljárás során a legtöbb egészséges alkotóelem elvész, ugyanakkor a pálmaolaj telített zsírokban gazdag. Abban a kérdésben ma még nagyon megoszlanak a vélemények, hogy milyen hatással van az emberi szervezetre. Amíg várunk a szakma hivatalos álláspontra, addig is bátran lehet fogyasztani, de a pálmaolajra is igaz, ami minden élelmiszerre, azaz itt is tudni kell, hogy hol a határ.
A pálmaolaj és a pálmazsír mértékletes fogyasztása egészséges, színesíti az étrendet.
Egy komoly gond azonban biztosan van ezzel a növénnyel. Mivel olcsó terméknek tartják, óriási területen kell olajpálmát termeszteni. A földeket azonban nem lehet sokáig művelés alatt tartani, mert tápanyagtartalmuk gyorsan kimerül, tehát évről-évre újabb erdőket kell felégetni, veszélybe sodorva ezzel számtalan állatfajt. A nagyobb baj megelőzése érdekében jött létre a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO), amely csak ahhoz a termékhez adja a nevét, amelynek előállítása során figyelembe vették a környezet megóvását, és az ott élő, dolgozó emberek érdekeit.
Habár az RSPO tagok száma évről évre növekszik, a világ pálmaolaj termelésből mindössze 19%-ot tesz ki az általuk ellenőrzött termék. Az RSPO minősített termelési területek mára 2,41 millió hektárnyi területet ölelnek fel, a termékek 51%-a Indonéziából, 42%-a Malajziából, 5% Pápua Új-Guineából érkezik. A kerekasztalhoz azonban nemcsak a termelők, hanem az ellátási lánc egyéb területén szereplő vállalatok is csatlakozhatnak (pl. szállítók, áruházláncok, éttermek). Ebben már az európai országok járnak az élen: az Egyesült Királyságban 419, Németországban 418 cég RSPO tag, majd az Egyesült Államok (363), Hollandia (216) és Olaszország (181) alkotja az első öt helyezettet. Magyarország egyelőre nem szerepel a legjobb tízben, így bármelyik magyar cég, aki belép a kezdeményezésbe, az elsők között állhat ki egy jó ügyért. A jelenleg csatlakozott magyar vállalatok listája ITT tekinthető meg.
Kép forrása: RSPO.org
Hozzászólás