Ha találkoznánk az ükapánkkal, biztosan kapnánk tőle egy nagy tockost – olyan mennyiségű szemetet halmozunk fel egy évben háztartásonként, mint amennyit ők talán sosem. Egyre több szervezet próbál fellépni a hihetetlen tempóban termelt hulladék, és ezen belül is az élelmiszerhulladék ellen. A Felelős Gasztrohős és a Zöldövezet Társulás Jövő-t-Evő programsorozatának hatodik állomása a hulladékcsökkentés és kezelés téma köré szerveződött.
Kérdezhetnénk, hogy miért éppen az ételhulladék zavarja a legjobban az embereket, de ez nyilván csak egy költői kérdés. Rengeteg élelmiszer vész kárba, miközben szintén rengeteg ember éhezik. Ezért a józan ész arra sarkallja az egyre növekvő számú szervezeteket és cégeket, hogy lépjenek fel az élelmiszerpazarlás ellen, és edukációval, társadalmi akciókkal csökkentés a kárba veszett élelmiszerek arányát, illetve segítsék a még emberi fogyasztásra alkalmas ételek eljuttatását a rászorulók részére.
HOGYAN LEHETNE KEVESEBB?
A hulladékcsökkentés első, és egyben legfontosabb pontja, hogy felismerjük, hol lehet a leghatékonyabban megfogni a hulladékot. Oláh Kata, a Budavári Borfesztivál képviseletében rámutatott egy központi problémára – egy-egy rendezvény esetében rengeteg csomagolási szemét keletkezik. A kiállítók termelik a hulladék legnagyobb részét, főként boros üvegek és az ezek tárolására alkalmas karton dobozok. A Budavári Borfesztivál 5 éve gyűjti szelektíven a szemetet a fesztivál egész területén, ez vonatkozik a kiállítókra és a látogatókra egyaránt. Így nagy mennyiségű papír- és üveghulladék újrahasznosulhat.
Központi probléma a kidobott élelmiszer, jegyezte meg Enyedi Márta, a Sealed Air Kft. képviselője. Ijesztő, mégis valós adat, miszerint a megvásárolt élelmiszerek 30%-a kidobásra kerül hazánkban. A szakértő megjegyezte, hogy ezt a számot előtervezéssel, a folyamatok optimalizálásával nagy mértékben csökkenteni lehetne.
A Funky Pho. alapítója és vezetője, Szabolcs András szerint fontos, hogy mindig friss, jó minőségű ételt kapjon egy vendég az étteremben. Ha finom az étel, biztosan kevesebbet fogunk belőle meghagyni. A Funky Pho alapfilozófiája annyira őszinte és jó, hogy egyből beleszerettünk:
- Adjunk jót.
- Különböző porciókat, méreteket választhassunk, attól függően, hogy kinek éppen mekkora az étvágya
- Kiszállítás esetén logikusan csomagoljunk, ne túlcsomagoljunk. Ezen túl pedig olyan anyagokat használjunk, melyek újrahasznosíthatóak vagy le tudnak bomlani.
+ bónusz: ha meghagytál valamit, vidd magaddal haza
Az étterem sokat tehet azért, hogy csökkentse az ételhulladékát. Például az emberi fogyasztásra alkalmas fel nem szolgált ételt, és konyhai alapanyagokat felkínálhatja jótékonysági szervezeteknek. Az egyik hazai legnagyobb elosztó az Magyar Élelmiszerbank Egyesület, de vannak kicsi szervezetek is. Ételhulladéknak minősül a már felszolgált étel, vagy bármilyen olyan étel, ami szennyezett vagy szennyeződhetett – ez már további emberi fogyasztásra nem felhasználható.. A legtöbb ételhulladékot a közétkeztetések és nagyüzemi konyhák termelik, az éttermek ehhez képest jóval kevesebbet – jegyezte meg Véh Mónika, a Biofilter Zrt-től.
Az ételhulladékot erre szakosodott cégek zárható hordókban elszállítják újrahasznosítás céljából. A Biofilter Zrt. képviselője kifejtette, az általuk begyűjtött ételhulladék 100%-ban újrahasznosul – biogáz készül belőle, amit elektromos- és hőenergia előállítására használnak. A moslékot állati takarmányozásra már nem lehet felhasználni, viszont a PET-foodosok engedéllyel fogadhatják. Ez az állati feletetés egyetlen engedélyezett módja Magyarországon.
KUKA TITKOK
Először is vizsgáljuk meg, mi is lapul a kukánkban. Palásti László és Hiszek Tímea, az FKF Zrt. képviseletében ismertette az arányokat: A kommunális kukák egyharmada organikus hulladékkal (fa, textil, ételhulladék, zöldhulladék) telik meg. Mondjuk ez nem is csoda azt tekintve, hogy évente 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik hazánkban. A kukák másik egyharmadában csomagolási hulladék lapul, a további egyharmad pedig szárazanyag (csempe, építési hulladék). Palást László rámutatott a kerekasztal beszélgetés során arra, hogy minden országa lehetőségei, a fejlettségi szintje szerint tud haladni a hulladékgazdálkodás modernizálásnak útján. Az egyik legfontosabb kérdés pedig a prioritás, és a hulladékgazdálkodásra szánt fejlesztési pénzek mennyisége.
A kerekasztal-beszélgetés talán leginspirálóbb gondolata: Mi fogyasztók minden elköltött forinttal döntünk arról, hogy melyik termék mennyire fogy és mi népszerű. Ha nem szimpatikus az öt műanyagba csomagolt szósz és szendvics, akkor ugye tudod, hogy nem kell legközelebb megvenned?
AMIT MÉG MEGTUDTUNK:
Kicsik, de küzdenek az élelmiszerpazarlás ellen:
- BUDAPEST BIKE MAFFIA – napi szinten 40-50 kg pékárut tudnak megmozgatni
- FOOD NOT BOMBS – csak húsmentes ételeket főznek, mert a húsok magasabb fertőzésveszélyt hordoznak magukkal
